Váratlanul lezárta a tárgyalásokat a Budapest Airport

Meglepő és szomorú hírekkel kell szolgálnunk a mai cégcsoport szintű bértárgyalásról. A cégvezetés azonnali megállapodást erőltetett, amit a megajánlott feltételek mellett nyilván nem várhatott komolyan. Sok a nyitott kérdés, az érthetetlen megnyilvánulás. Miért akkor zárják le az egyeztetést, amikor az érdemi munka elindult? Miért akarják kihagyni a BudSec-alkalmazottak bérét az év végéig szóló megállapodásból?

A mai bértárgyalás bíztató légkörben indult. Mi kezdettől azt képviseltük, hogy az egységesen felajánlott, éves szinten 3 százalékos emelés helyett az alacsony keresetűek kapjanak arányosan nagyobb emelést. A három szakszervezet egyet is értett benne, hogy fejenként egységesen húszezer forint bérfejlesztésre van szükség.

A cégvezetés ezzel szemben tartotta magát a májustól (tehát már nem is áprilistól) érvényes 4 százalékos emeléshez. Annyit fogadott el korábbi javaslatainkból, hogy egyes munkakörökben a cégcsoport átlagfizetéséhez mért fél százalék bérfejlesztést ígért ezen felül. Igyekeztek nyomást a gyakorolni a dolgozói oldal jelenlévő képviselőire, hogy még a nap folyamán írják alá e feltételekkel a megállapodást. A részletes megállapodás-tervezetet azonban sem előzetesen, sem a tárgyaláson nem láthattuk leírva.

A megállapodásról így szó sem lehetett, mégpedig több ok miatt. Egyrészt mi nem írunk alá ilyen fontos egyezményeket tagjaink „háta mögött”, megkérdezésük nélkül. Nem értjük, a vezetőség hogyan gondolja, hogy felelős érdekképviselet néhány óra alatt döntsön egy egész éves bér-megállapodásról, a részletek ismerete és kidolgozása nélkül. Ha májustól tervezik a változásokat, semmi sem indokolja ezt a kapkodást. 

Az is felettébb érdekes, hogy a BudSec-ről nemes egyszerűséggel „megfeledkeztek” volna. Májustól ugyan 4,5 százalékot akarnak emelni ott, de ezt nem foglalnák bele az írott megállapodásba. A kiskeresetűek kompenzációja sem vonatkozna a BudSec-re. A HR-vezető szerint a szakszervezeteknek nincs képviselete a cégnél. Ez azért meglepő, mert mi és az egyik másik érdekképviselet is jelezte ennek az ellenkezőjét a tárgyaláson. Vajon mit terveznek a leányvállalattal és a biztonsági területtel?

Összegezve, csak bizakodni tudunk, hogy végül belátják, fontos és értékes a munkahelyi stabilitás és béke, és végül készek lesznek folytatni az egyébként ígéretesnek tűnő egyeztetést. Ha nem, az ő felelősségük, mihez kezdenek, és az milyen dolgozói lépéseket szül. A szavak szintjén sokat hallottunk az együttműködési szándékról, de a gyakorlatban ennek kevés jelét láttuk. Reméljük, átgondolják a helyzetet, és folytatódhat a konstruktív párbeszéd. Mi pedig tovább szeretnénk egyeztetni a másik két szakszervezettel, mert nem egyénieskedés, hanem összehangolt, egységes dolgozói fellépés hozhat eredményt.