Vérlázító, ami a BA Zrt. ÜT-választása körül zajlik

Több mint egy éve nincs üzemi tanácsa (ÜT) a Budapest Airportnak. A jogerős bírósági döntés ellenére is választást szervez egy önjelölt bizottság – az RDSZSZ szakszervezet segítségével. De kinek jó, ha érvénytelen a választás, és elhúzódik a káosz? Csorba Attilát, a LESZ elnökét kérdeztük.

Attila, először is azzal kell kezdenem, hogy megkérdezzem, voltaképp mire jó a dolgozóknak, mennyit ér az üzemi tanács?

Az üzemi tanács a dolgozók képviselőiből álló, állandó testület. Magyarországon viszonylag kevés jogosítványa van. Miközben Németországban gyakorlatilag a menedzsmenttel együtt dönthet a stratégiai kérdésekben (gondoljunk csak bele: például egy HR igazgatót csak úgy nevezhetnek ki, ha őt az üzemi tanács is támogatja), addig nálunk leginkább véleményezési és javaslattételi joga van. Jól működtett cégeknél ugyanakkor az ÜT megismerheti a vezetőség terveit és számításait, továbbá hozzáértő tagot delegál a felügyelő bizottságba. Így rajta tudja tartani a szemét a dolgokon, és figyelmeztethet, ha bármilyen szabálytalanságot, például sikkasztás nyomait tapasztalja, vagy a pénzek kimenekítését látja. Az elhibázottnak tartott döntéseket pedig hivatalos kifogásokkal meg tudja nehezíteni és felhívhatja rájuk a tulajdonos figyelmét. 

Fontos, hogy tapasztalt hozzáértő képviselők legyenek megválasztva és az is, hogy tisztességesen végezzék munkájukat, tényleg az embereket képviselve. A LESZ-ben sosem hagynánk, hogy csoportvezető vagy hasonló beosztású ember induljon el egy üzemi tanács választáson, mert egy fenékkel nem lehet két lovat megülni! 

Akkor had’ legyek cinikus: annyira fontos, hogy van-e épp ÜT a Budapest Airportnál, ha a cég vezetősége nem az együttműködésről híres?

Nagyon nem mindegy! Pont most, amikor a jelenlegi menedzsment biztonsági terület kiszervezésén dolgozik, egy egységes ÜT-vel, erős jól szervezett szakszervezettel és munkavállalói támogatással, időt tudnánk nyerni. Márpedig új tulajdonoshoz kerül a repülőtér, és ez az időnyerés épp elég lehetne, hogy megakadályozzuk az elhibázott döntést, amely ma csak arról, szól, hogyan lehet csökkenteni a munkavállalókkal kapcsolatos költségeket. A BA menedzsmentjétől eddig a jó kiszervezést még nem láttunk. Végig kellett néznünk a Minibusz csődjét, a takarítás kiszervezését és a „sikerre vitt” AFM Kft. állapotát is botrányosnak tartom, ahogy az üzemanyag üzletág helyzete is sokat romlott. 

Naponta találkozunk felhívásokkal, hogy indul a választás szervezése, de a LESZ szerint ezt egy jogosulatlan „fantombizottság” intézi. Hogy is van ez?

Bocsánat, de nem a LESZ szerint van így, hanem a Kúria, tehát a legfelsőbb bíróság jogerős döntése szerint. Ez elég fontos különbség! Megfellebbezhetetlen ítélet mondja ki, hogy a LESZ kezdeményezésére alakult választási bizottság működik jogszerűen. Mivel egy cégnél csak egy választási bizottság lehet, teljesen egyértelmű, hogy a cégvezetés által támogatott magánszemélyekből és az RDSZSZ tagjaiból álló bizottság működése a fentiek alapján törvénytelen.

A cégvezetés azt mondja, hogy ő nem szeretne igazságot tenni a marakodó dolgozók között, és nem avatkozik be a történetbe…

Persze, hogy ezt mondja, hiszen nem akarja jogilag is magára húzni a törvénysértés felelősségét. Az RDSZSZ-szel és a semmiből feltűnt magánszemélyekkel akarja elvitetni a balhét. De az azért ma már egyértelműen láthatjuk a BA Zrt. bírósági beadványaiból, a cég és a bizottság kommunikációjából, hogy a menedzserek összejátszanak a fantom-bizottsággal. 

Mire alapozod ezt?

Már a per alatt beavatkoztak az eljárásba a LESZ ellenében a BA menedzsmentje. A létszámadatokat, a névjegyzéket a törvényes választási bizottságnak nem adják ki, csak a fantomszervezetnek. Még céges emailcímet is biztosítanak nekik, az első naptól kezdve. Így a jogi felelősséget nem csak a jogtalan, önjelölt bizottságnak, de a menedzsmentnek is viselnie kell majd, ha a dolgozókat bármilyen kár éri azért, mert nincs erős, támadhatatlan ÜT a cégnél. Tetemes kártérítési fele lősséget vehet a nyakába mindenki, aki részt vesz ebben a kutyakomédiában. 

Lehet így párbeszédre, együttműködésre számítani a szakszervezetek között, ha ekkora a megosztottság?

Nagyon sajnálom, hogy az RDSZSZ is asszisztál mindehhez. Nagyon sok itt dolgozónak ártanak azzal, hogy a vezetőség keze alá játszanak. Azt hittem, hogy tanultak saját hibáikból,  nem érdemes a cégvezetéssel mutyizni pillanatnyi előnyökért. Azért is sajnálom, mert korábban igenis volt jó példa a közös munkára. Bízom benne, hogy végül győz a józan ész, és megszűnik a nyilvánvaló jogsértés. A legfontosabb az emberek napi megélhetési problémáit minél előbb megoldani, ezen kell dolgoznunk., Ha nem lesz más megoldás, tesszük azt magunk, eddig sem számíthattunk az RDSZSZ-re. Szerintem a BA-Hochtief menedzsereknek és kommunikációs csapatnak ma már a cégnél nem sokan hisznek.  Szakszervezeti képviselő társaimmal együtt azt reméljük a LESZ-ben, hogy minél előbb rájönnek az emberek: a BA menedzsment az elmúlt években, ahol lehetett, kihasználta és néhol meg is vezette beosztottait.