Több mint tízmilliós kártérítés kollégánknak – elsőfokon

2013.07.27 17:49
Az elsőfokú bírósági végzés sokmillió forint kártérítést ítélt meg egy Budapest Airporttól jogtalanul elbocsátott biztonsági ellenőr munkatársunknak. Elmaradt munkabér címén több mint négymillió, cafetériaként és kereset-kiesés jogcímén közel fél-félmillió forintot fizethet a vállalat. Végkielégítésre további csaknem kétmillió, általány-kártérítésként pedig újabb mintegy négymillió forint jár a meghurcolt biztonsági ellenőrnek. A cég fellebbezése után másodfokon folytatódik az ügy.
 
Kollégánk még a rendszerváltás előtt kezdett dolgozni a repülőtéren, beosztása a rendkívüli felmondás előtt utasbiztonsági ellenőr volt. 2012 elején, egy munkanapon a futószalagon érkező csomagok átvilágítása volt a feladata. Amikor épp szünet volt két adag között, összetolt két széket, és fájó derekát pihentetve ledőlt rájuk, levéve szemét a monitorról. Emiatt 25 nappal később rendkívüli felmondással elbocsátották, hiába mondta el, hogy az érkező csomagokat biztosan észrevette volna a figyelmeztető hangjelzés miatt. Azt is hiába említette főnökeinek, hogy két adag csomag között, amikor üres a futószalag, sokan, rendszeresen pihennek ilyen módon.
 
A per végül, amelyben a LESZ biztosított ügyvédet és jogi segítséget, több kifogást is támasztott a cég eljárásával szemben. Egyrészt, rendkívüli felmondásra az adott eset kiderülte után csak 15 nap áll rendelkezésre. Nem lehet valakit „elővenni” egy régi eset miatt. Az is valószínűnek tűnt, hogy a csoportvezetője személyesen „kipécézte” magának az ellenőr kollégát. Ezen kívül a személyiségi jogok megsértésének kimondását is kérte kollégánk, a beleegyezés nélküli, folyamatos kamerás megfigyelés miatt.
 
A helyiségben az eset idején többen is tartózkodtak. A többiek is pihenő pozíciót vettek fel az üresjárat idején, de ezzel semmi baja sem volt a csoportvezetőnek. A csomagforgalom rendkívül gyér volt ebben az időszakban. Egyetlen csomag sem maradt, és nem is maradhatott volna ellenőrizetlenül. Kollégánk pedig a telefonos figyelmeztetés után azonnal felvette a kívánt testhelyzetet.
 
A bíróság a határidő lekésésében és a kamerás megfigyelésben nem talált kivetnivalót. Elismerte a Budapest Airport védekezését, miszerint a felelős vezetőkhöz csak később jutottak el a felvételek, illetve azt, hogy a megfigyelésről a dolgozóknak tudomása volt a helyiségben. A rendkívüli felmondáshoz azonban több kell, mint egy egyszerű mulasztás. „Lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal elkövetett, jelentős mértékű megszegése” ad csak alapot az effajta elbocsátásra. Ezen a ponton, tehát a legfontosabb kérdésben állapította meg a jogsértést a végzés. Ezért jár a kártérítés, legalábbis elsőfokon. A per fejleményeiről és a jogerős döntésről beszámolunk majd.