Kritikus kockázatokat azonosított a repülőtéri kutatás

A dolgozók negyedét elérő kérdőíves kutatással eredt a budapesti repülőtér biztonsági területén tapasztalt problémák nyomába az érdekképviselet. Az eredmények egyértelművé teszik, hogy a Hochtief-Budapest Airport vezetőségének azonnal lépnie kell, ha el akarják kerülni a legsúlyosabb következményeket.

 

A teljes tanulmány letölthető ITT

 

Bár 2008 óta törvény kötelezi a munkaadókat a stresszel, megterheléssel és fáradtsággal járó, úgynevezett pszichoszociális kockázatok azonosítására, a Hochtief-Budapest Airportnál a mai napig nem készítettek ilyen vizsgálatot. A szakszervezet az elmúlt hónapok egyre gyakoribb dolgozói panaszok nyomán, augusztus legvégén kérdőíves kutatással kereste meg a biztonsági terület munkavállalóit. Összesen 112 fő válaszolt, minden munkavállaló azonos eséllyel szerepelt a mintában. Egyes eredmények publikálás közvetlen biztonsági kockázatot jelentene. Ezeket a szakszervezet eljuttatta az illetékes hatóságokhoz.

A kutatás öt kritikus veszélyforrást azonosított. 

 

Permanens fáradtság. Ez elsősorban az új Munka törvénykönyvével visszaélő, 8 órás munkarendben dolgozókat sújtja. Ők sem munkanapjaikat, sem a munkaidő kezdetét nem tudják tervezni. A gyakori hajnal 2-1/2 3 órai kelés, a szakszervezet álláspontja szerint a kényszermunka definícióját idézi. A változó alvás-ébrenlét ciklus már rövidtávon is katasztrofálisan befolyásolja az ilyen munkánál létfontosságú koncentrációkészséget. A megkérdezetteknek csupán 36 százaléka érkezik „szinte mindig” vagy „gyakran” kipihenten a munkába.

 

Az anyagi és szakmai megbecsülés hiánya. Minden juttatást és pótlékot figyelembe véve, egy biztonsági területen dolgozó munkavállaló esetében átlagosan 120 ezer forintot vihet haza hó végén. A megkérdezettek 58 százaléka szinte mindig, 16 százalék pedig gyakran kerül a hónap végén pénzzavarba. A megkérdezettek mindössze 22 százaléka tervez hosszútávon jelenlegi munkahelyével. A képzés és felkészítés hiányosságai, az ellenőrzési és minőségbiztosítási mechanizmusok elhibázott ösztönzői miatt is alacsony a dolgozók motiváltsága a területen. 

 

Kiszámíthatatlanság. A dolgozók jelentős része két hétre sem tudja előre megtervezni szabad- és pihenőnapjait. A változó beosztások mellett – a kiugróan magas betegállomány és az állandósult munkaerőhiány miatt elkerülhetetlen – rendkívüli munkavégzésre is gyakran berendelik őket, sokszor SMS-ben értesítve őket. Ez is nagy szerepet játszik abban, hogy elképesztő ütemű a munkaerő cserélődése. 2012-ben, a leépítések és az új munkarendek bevezetése után négy hónap alatt önként távozott a cégtől az állomány negyede, mintegy száz fő. Olyan emberek tömege hagyja ott a repülőteret, akik beható ismeretekkel rendelkeznek a legtöbb biztonsági protokollról. 

 

Munkakörülmények. Silány vagy hiányzó védőfelszerelések, szinte betarthatatlan határidők, teljesen visszafejlesztett orvosi és pszichológiai szolgáltatások nehezítik a mindennapokat. Sokaknak egy egész munkanap alatt nincs lehetőségük kimenni enni vagy épp a mosdóba. Az ombudsmani jelentés által is kifogásolt folyamatos kamerás megfigyelésre is sokan panaszkodtak, de a főnök-beosztott kommunikációval is elégedetlen a dolgozók számottevő hányada.

 

Stressz, egészségügyi kockázatok. Saját magán a dolgozók 44 százaléka (nyolc órás munkarendben 59 százaléka) tapasztal „szinte mindig, folyamatosan”, illetve „gyakran” stressz-tüneteket. Kollégáik kitettségét ennél is borúsabban látják: az összes megkérdezett 67 százaléka szerint munkatársaikkal „szinte mindig, folyamatosan” vagy „gyakran” megtörténik, hogy a stressz miatt nem tudnak egyenletesen magas színvonalon teljesíteni.

 

Azonnali teendők

A szakszervezet tíz azonnali lépésre szólítja fel a munkaadót, mielőtt baleset történik, vagy újra megfosztanák a légikikötőt schengeni besorolásától.

A teljes tanulmány letölthető ITT