Előrelépésnek nyomát sem látni a LESZ aggasztó képet festő, tavaly őszi, reprezentatív kutatásának publikálása óta a Budapest Airportnál. Ezért kénytelenek vagyunk nyilvánosságra hozni a felmérés egyik legijesztőbb eredményét, amelyet eddig csak az illetékes hatóságok ismerhettek meg.

Tavaly ősszel a biztonsági területen dolgozók mintegy egynegyede, 112 kolléga válaszolt a pszichoszociális és munkakörülményekből eredő kockázatokat vizsgáló kérdőívünkre. A mintába egyenlő eséllyel bekerült válaszadók között egyaránt voltak szakszervezeti tagok, és nem-tag munkavállalók. A kutatási jelentést (e közleményhez mellékelten megtalálható) a szakszervezet tavaly nyilvánosságra hozta. A válaszokból világosan kiderült, hogy mely problémákat kellett volna orvosolnia a cégvezetésnek az elmúlt egy évben:

• Folyamatosan növekvő pszichés nyomás a dolgozókon a repülőtér visszaminősítése óta.
• Embertelen munkaidő-beosztások és munkakörülmények.
• Extrém ütemű elvándorlás, állandó létszámhiány.
• Veszélyesen alacsony fizetések.
• Pszichológiai alkalmassági vizsgálat hiánya, pszichológiai és egészségügyi szolgálat leépítése.
• Elégtelen vagy épp hiányzó képzés, felkészítés.
• Napokkal előre bejelentett, kiszámítható munkaügyi ellenőrzések.

A Budapest Airport vezetése azonban nem tett érezhető lépéseket a tanulmány megjelenése óta sem, a helyzet sok szempontból romlott is időközben. Nem ismerik, vagy nem követik a veszélyes üzemű vállalatoknál világszerte alkalmazott és ajánlott „just culture” vállalati kultúrát. Ennek lényege az volna, hogy a felfedezett és bejelentett hibákért nem büntetés és retorzió jár, hanem elismerés. Így a szervezeten belül ösztönzik a dolgozókat, hogy folyamatosan tökéletesítsék a repülésbiztonsági rendszereket.

Ehelyett a budapesti repülőtéren a gondok szőnyeg alá seprése, eltussolása a jellemző – erről árulkodnak legalábbis a kutatás egyik legfontosabb kérdésére kapott válaszok. A dolgozók háromnegyede tudott róla, hogy a várható következmények miatt nem jelentettek felfedezett hibákat a vállalaton belül. Ez olyan problémáról árulkodik, amely nem kezelhető további erővel és fegyelmezéssel. A nagy felelősségű munkakörökben partnernek kell tekinteni a munkavállalókat.

Azért vagyunk kénytelenek a nyilvánossággal is megosztani kutatásunknak ezt a részét, mert hiába jeleztük az illetékes hatóságoknak, az elmúlt egy évben csak romlást tapasztaltunk a vállalat biztonsági területén. A cég vezetése pedig érzésünk szerint azóta sem volt hajlandó szembenézni a terület súlyos gondjaival.

Háttér: kérdőíves kutatás a Budapest Airport biztonsági területén

(Mintavétel: 2012 augusztus)

A repülőtér legnagyobb szakszervezete, a LESZ 2012 őszén kérdőíves kutatásban vizsgálta a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér biztonsági munkaköreit, különös tekintettel a pszichoszociális kockázatokra. Ezek feltárása a Budapest Airport törvényben előírt feladata lett volna, azonban sem addig, sem azóta nem végezték még el a szükséges felmérést.

A kérdőívre 112 kolléga, az összes dolgozó negyede adott választ. Mindenkinek azonos esélye volt bekerülni a több napon és napszakban folyatott felmérés mintájába, függetlenül attól, hogy tagja-e valamelyik szakszervezetnek. A kutatás reprezentatív az érintett munkakörökre nézve.

Az eredmények többrétű kockázatokra figyelmeztetnek. A folyamatos stressz és kimerültség egészségkárosodáshoz vezet, de a feltárt koncentráció-zavarok révén a repülésbiztonságot is csorbítják.

ISMERT PROBLÉMÁK A KUTATÁS ELŐTT

• Növekvő nyomás a dolgozókon a repülőtér visszaminősítése óta. 2010 nyarán Ferihegy átmenetileg elveszítette schengeni besorolását. Az érdemi okok megszüntetése (munkaerő-hiány, alacsony motiváltság, embertelen munkakörülmények) helyett a vezetőség pusztán a retorziók erősítésétől várja a megoldást. A hibák őszinte kibeszélése, a világszerte követett „just culture” helyett azok elhallgatására ösztönzik az alkalmazottakat.
• Embertelen munkaidő-beosztások és munkakörülmények. A 2012-es átalakítások során olyan új, nyolcórás munkarendbe helyezték át a dolgozók mintegy háromnegyedét, amelyben a munkakezdés időpontja napról napra változik, és még két hétre előre sem tervezhető meg, hogy mely napokon kell dolgoznia a kollégáknak. Tömeges panasz a kiégés, az állandó fáradtság, a koncentrációs zavarok.
• Extrém ütemű elvándorlás. A 2012-es nagy leépítések után, a munkáltatói intézkedéseket látva, négy hónap leforgása alatt önként távozott a biztonsági területről a munkavállalók negyede. Évente több mint százan távoznak önként a területről, úgy, hogy beható ismeretekkel rendelkeznek az összes repülőtéri biztonsági protokollról, technológiáról. Ráadásul folyamatos a munkaerő-hiány, ami növeli a megmaradt ellenőrök terhelését.
• Veszélyesen alacsony fizetések. A vizsgálat idején a biztonsági ellenőri fizetések nettó 120-220ezer forint között alakultak, minden pótlékot beleértve. Azóta a helyzet romlott. Van, aki havi 100ezer forintnál is kevesebbért keresi a bombákat Ferihegyen. Ez pedig vonzó támadási felületet jelenthet bűnözőknek és terroristáknak.
• Pszichológiai alkalmassági vizsgálat eltörlése. A minden nap emberéletek százaiért felelős kollégák felvételi eljárásából 2009-ben vették ki a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Épp úgy a spórolás áldozata lett, mint a munkahelyi orvosi és pszichológiai szolgálat.
• Előre bejelentett, kiszámítható munkaügyi ellenőrzések. A BA Zrt. Évek óta nem teszi lehetővé a rajtaütésszerű munkaügyi ellenőrzéseket. A hatóságok embereinek napokkal korábban kell bejelentkeznie, így pedig aligha találják meg az egyébként rendszeres szabálytalanságokat.
• Elégtelen képzés, felkészítés. A tankönyveket pótló jegyzetek elavultak, a képzéseket egyetlen tanár tartja. Az új technológiák bevezetésekor nincs idő azok begyakorlására, mielőtt éles helyzetben kellene azokat alkalmazni.

A VIZSGÁLAT LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI

• Az összes megkérdezettnek csupán 36 százaléka érkezik „szinte mindig” vagy „gyakran” kipihenten a munkába. A 12 és 24 órás beosztásnál jóval megterhelőbb nyolc órás munkarendben dolgozók esetében ez az arány mindössze 19 százalék. Ebben a válaszadói körben 43 százalék állította, hogy „szinte mindig”, vagy „gyakran” küzd koncentrációs nehézségekkel.
• A megkérdezettek 79 százaléka „semennyire” vagy „inkább nem ért egyet” azzal, hogy munkahelyén megbecsülnék a színvonalas munkát. A válaszadóknak csak 22 százaléka tervez hosszú távra jelenlegi munkájával, háromnegyedük pedig „gyakran” vagy „szinte mindig” pénzzavarba kerül a hónap végén.
• A nyolc órás munkarendben dolgozók 45 százalékának „szinte megoldhatatlan” vagy „nagy problémát” jelent a kiszámíthatatlan munkaidő, és csupán 40 százalékuk tudja „szinte mindig” vagy „gyakran”, két hétre előre tervezni szabad- illetve munkaidejét.
• A megkérdezettek 43 százaléka szerint „sosem”, vagy csak „ritkán” van elegendő idő a feladatok ellátására, a szabályok és utasítások betartása mellett. A válaszadók egyharmada szerint „sosem vagy csak ritkán” áll rendelkezésre minden berendezés, technikai eszköz a feladatok szabályos ellátásához, határidőre.
• A dolgozók közel fele panaszkodott a hiányos képzésre, felkészítésre.
• A dolgozók 64 százalékával történik meg több-kevesebb gyakorisággal, hogy hat órás vagy hosszabb műszak alatt nincs lehetősége enni vagy inni.
• Saját magán a dolgozók 44 százaléka tapasztal „szinte mindig, folyamatosan”, illetve „gyakran” stressz-tüneteket. A nyolc órás munkarendben ez az arány 59 százalék. Kollégáik kitettségét ennél is borúsabban látják: az összes megkérdezett 67 százaléka szerint munkatársaikkal „szinte mindig, folyamatosan” vagy „gyakran” megtörténik, hogy a stressz miatt nem tudnak egyenletesen magas színvonalon teljesíteni.

* * *

A LESZ 2008 tavaszán, két szakszervezet összeolvadásával alakult. A hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. A jelenleg több mint ezer tagot számláló szervezet több ferihegyi vállalatnál erős pozíciókkal bír. Távlati célja ágazati szintű, tehát országos kollektív szerződés kidolgozása és elfogadtatása.

A szakszervezet Fekete doboz néven most induló sorozatában hozza nyilvánosságra azokat a tényekkel alátámasztott ügyeket, amelyek közrejátszottak a magyar légiközlekedés évek óta tartó mélyrepülésében.

További információ: Csorba Attila, a LESZ elnöke, 20/973-6290, www.leszblog.com