Elkészült a munkavédelmi problématérkép – köszönjük a segítséget

Mindenkinek köszönettel tartozunk, aki több hét leforgása alatt segített összeállítani a Malév GH-nál dolgozók mindennapjait megnehezítő gondok listáját. Az általunk „munkavédelmi problématérképnek” nevezett jegyzéket már el is küldtük Erdődi Zoltán vezérigazgató úr részére, aki továbbította ezt az egyes területek irányítóinak. Nézzük, milyen panaszokat, problémákat írtunk össze!

Az első csoport a munka- és formaruhák kérdése, ami szinte minden munkaterületen gondot jelent. Nem csak az egyes méretek és ruhadarabok hiánya okoz gondot, de sokszor az anyagok minősége is kívánni valókat hagy maga után. Arra mindenképp megoldást kell találni, hogy a kollégáknak ne otthon kelljen tisztítani a védőruhákat, saját pénzből kelljen megvenni a kötelező felszereléseket.

A térkép második nagy területét azok a gondok alkotják, amelyekért valószínűleg a Budapest Airport a felelős. Így a szellőzés, a fűtés, a légkondicionálás és a szigetelések mind-mind a repülőtér üzemeltetőjének hatáskörébe tartozik. Szeretnénk, ha a korábbi ígéreteket a Malév GH új vezetője bevasalná rajtuk, mert sok munkakörben kifejezetten embertelen körülmények uralkodnak (ilyenek például a „bádog terminálok”). Ezért olykor az utasok is a kollégákon vezetik le a feszültséget. Vannak helyiségek, amelyek egyszerűen túl szűkösek, itt a bővítés, új pihenők, termek meg-, illetve visszaszerzése jelenthet megoldást. Önálló al-csoportnak tekinthető a bádogépületek számos problémája.

A listában számtalan egyéb kisebb-nagyobb gondot rögzítettünk, például az elöregedett eszközöket és berendezéseket, vagy az egészséget károsító hatásokat, mint például a megterhelő munkaidő-beosztások. A Munkavédelmi Bizottságra is jobban kellene támaszkodni az egészségvédelemben. A részletes problématérképet lejjebb olvashatjátok.

Mint említettük, a listát elküldtük Erdődi vezérigazgató úrnak is, néhány esetben a megoldási javaslatainkkal együtt. Reméljük, egyetért velünk abban, hogy mielőbb orvosolni kell mindet. A témáért felelős képzési és biztonsági vezető arról tájékoztatott bennünket, hogy az elkészített összefoglaló anyagot a különböző területek vezetőivel megvizsgálják. A Munkavédelmi Bizottsággal közös egyeztetés után döntenek a szükséges intézkedésekről. Minderről természetesen be fogunk számolni. Reméljük, az eredmények is mielőbb érezhetőek lesznek.

Hamarosan a Malév GH két konkurensénél, a Menziesnél és a Celebi GH-nál is elkészítjük az ottani gondok lajstromát. Azt szeretnénk ugyanis, ha a földi kiszolgálócégek és alvállalkozók nem a dolgozók kárára spórolnának és versenyeznének. A munkakörülmények minimumából egyik cégnél sem engedünk!

A napokban elkezdtük egy másik lista összeállítását is. Ebben inkább munkajogi természetű, a dolgozók érdekeivel és a jövedelmekkel kapcsolatos kérdéseket szedjük lajstromba. Természetesen ezekről is szeretnénk majd tárgyalni a vezetőséggel.

A feltárt gondok listája:

1. Nincs elég munka-, forma- és védőruha. Egész méretek teljesen hiányoznak, sokszor az újonnan felvett munkatársaknak nem jut ruházat.
2. Sokszor saját pénzen kell megvennie a dolgozóknak a kötelező védőcipőket és ruhákat, munkavédelmi felszerelést. Ennek árához csak később jutnak hozzá.
3. A védőruhák és felszerelések helyes használatáról szóló képzés nem elégséges, a vezetői hozzáállás e téren sokszor nem megfelelő.
4. A védőfelszerelések és védőruhák folyamatos alkalmazásában nem segítik folyamatosan a munkavállalókat..
5. Az év elején bevezetett „Térítésmentes munka- forma- és védőruha-juttatás ügyviteli szabályzata” nem tükrözi a dolgozók valós igényeit, sok munkavállaló nem is tud a létezéséről. Fontos, hogy a középvezetők is tökéletesen ismerjék a lehetőségeket, és ezt osszák meg a beosztottakkal.
6. A védőruhák felhasználását is egységes „ruhakönyvben” kellene szabályozni, ami növelné az átláthatóságot mindenki számára.
7. Évek óta húzódó probléma a napfénytől és melegtől védő nyári sapkák hiánya.
8. Sokszor nem megfelelő a középvezetők hozzáállása a kötelező ruházat és védőfelszerelések kérdéséhez. Ezért sok munkavállaló kérdéssel és panasszal nem mer feletteséhez fordulni. Ha mégis megteszik, akkor is sokszor elakad az információ középszinten.
9. Jobban és folyamatosan kellene tájékoztatni, hogy a Ferihegy Centrumban működő ruhatisztító vállal-e különleges tisztítási feladatokat például a védőruházat esetében. Sok dolgozó erről a tisztíttatási lehetőségről még nem is hallott.
10. Nem tudjuk, készült-e piackutatás, megtérülési számítás, hogy érdemes volna-e újraindítani a régi Malév-mosodát. Hatástanulmányok nélkül felelőtlenség volna lemondani erről a lehetőségről, amely optimális esetben bevételt és munkahelyeket is teremthet.
11. A hőmérséklet télen és nyáron egészen szélsőséges (0° és 30° is előfordul) a jegykezelő pultokban és az elveszett poggyászokat kezelők pultjainál. Az új terminál építésekor a Budapest Airport kispórolta a megígért új légkondicionáló berendezéseket.
12. A 2/A terminál tranzitjában, az A1-3 kapu beszállítási területén télen-nyáron süvít a szél. Megesik, hogy kabátot, kesztyűt és sapkát kell hordani, a számítógépek monitorjairól kell a havat takarítani, pedig elvileg beltéri munkahelyről van szó. A Budapest Airport ígérete ellenére nem cserélte forgóajtóra a jelenlegi kapukat.
13. Az Utasforgalmi Osztály utaskiszolgálási csoportjának pihenője mára nagyon szűkössé vált. A szekrények kicsik, nincsenek rakodó felületek. Nagyon hiányzik a Malév leállásakor a GH-tól elvett két plusz helyiség.
14. A rakodást végző alvállalkozók alkalmazottjainak pihenője szintén túl kicsi. A rakodás szolgálatvezetői szobája pedig nem irodának lett tervezve: két lépés faltól falig, és nincs szellőzése.
15. A bádog beszállító épületek hűtése, légkondicionálása nem megoldott. Az épületekben este 7 óra után is elviselhetetlen a hőség, amelyet a beton és a bádog sugároz.
16. Buszos beszállításnál sokszor 15-20 percig kell az utasoknak a hűtetlen buszokban várakozniuk, ilyenkor gyakran a Malév GH alkalmazottain vezetik le feszültségüket.
17. A 2/B terminál bádogterminálban nem megoldott a WC-használat, se az utasok, se a dolgozók számára.
18. Egyik bádog épületben sincs lehetősége leülni az utasoknak. Idősebb utazóknak vagy épp várandós kismamáknak ez kritikus megterhelést jelenthet és itt is kollégáinknak panaszkodnak az utasok.
19. A rádió adó-vevők nagyobb esőben, zivatarban szinte használhatatlanok, hangjuk alig hallatszik.
20. Utasforgalmi és forgalmi területen a kiszolgáló eszközök elöregedtek, megérettek a cserére.
21. Az elveszett poggyász szolgálatnál tönkrementek a székek, és folyamatosak a világítási problémák.
22. A rakodó szolgálat és a poggyász-osztályozó munka- és pihenőhelyein elégtelen a takarítás színvonala.
23. A csomagrakodást végző munkatársak túlterheltek. A gyakran +30 kilós csomagok emelése szinte kizárólag kézi erővel történik, ami mozgásszervi panaszokat okoz.
24. Cserélni kellene a székeket a forgalmi területen, a rampaszolgálatnál és a kiszolgálóberendezés-kezelők munkahelyein.
25. A rampások és a kiszolgálóberendezés-kezelők pihenője a részlegek összevonása nyomán naponta többször is elviselhetetlenül túlzsúfolt, a törvényes kereteket is feszegetve.
26. A 2/B terminál poggyász-osztályozójában érezhetően borzalmas a levegőminőség. Káros gázok és mikroszemcsés korom fenyegeti a dolgozókat.
27. A munkaköri alkalmassági vizsgálatokon sokszor nem kérnek olyan orvosi vizsgálatokat, amelyek fontosak lennének az adott munkakörhöz. A vezetők gyakran nem jelölik meg a valós kockázatokat, így néhány év alatt visszafordíthatatlan egészségkárosodást szenvedhetnek a dolgozók.
28. A létszámhiány, a korahajnali munkakezdés, a pihenőnapok ritkasága minden területen komoly fizikai és pszichés fáradtságot okoz. A munkavállalók is emberek, szükségük van pihenésre, feltöltődésre – ellenkező esetben a biztonság és a szolgáltatási színvonal is csorbulhat.
29. Az egyes munkakörökhöz, technológiai folyamatokhoz készített kockázatelemzéseket még nem kaptuk meg, álláspontunk szerint hiányzik a veszélyforrások folyamatos nyomon követése.
30. Munkahelyi balesetek esetén sokszor csak napokkal az esemény után értesítik a Munkavédelmi Bizottságot, jellemzően akkor is csak azért, mert kötelező aláíratni a jegyzőkönyvet.
31. Új helyiségek, épületek használatba vétele vagy új technológiák bevezetése esetén a Munkavédelmi Bizottság késve vagy csak utólag kapja meg a kapcsolódó kockázatelemzéseket, amikor már aligha lehet érdemben beavatkozni a veszélyesnek ítélt gyakorlatba.