Életeket tehet tönkre az új kártérítési szabály
A tavaly életbe lépett új Munka törvénykönyvét a legtöbben közülünk a munkaidő és a munkaközi szünet szabályainak hátrányos változásai miatt ismerték meg. Az eredmények a legtöbb repülőtéri cégnél látszanak: a beosztások megterhelőbbek és kiszámíthatatlanok lettek. Azonban még ennél is nagyobb veszélyt jelenthet a dolgozókra, hogy megváltoztak a munkahelyi, munkajogi felelősség szabályai.
Míg korábban a dolgozói gondatlanságból bekövetkezett káresemények után a felelős munkavállaló fél havi bére erejéig felelt, addig ezt a limitet mára jelentősen megemelték. Akár négyhavi fizetését (pontosabban az alapbérnek megfelelő „távolléti díjat”) bukhatja valaki, ha bebizonyosodik, hogy az ő hibájából esett a kár.
Ez a repülőtéren komoly, valós fenyegetést jelent. A dolgozók sok munkakörben fizikai teljesítőképességük határára értek a megváltozott időbeosztások és a lecsökkentett létszám miatt. A technológiák bonyolultak, a felkészítés és az oktatás nemegyszer hiányos. A technikai berendezések sokszor elavultak, cserére érettek, vagy épp hiányoznak. Hiányzik az őszinteség kultúrája, ezért sok hibát nem jelentenek, a következményektől tartva. A potenciális kárérték pedig hatalmas. Nem kell rögtön repülőgép-törésre gondolni: a legtöbb komoly berendezés értéke sokmillió forint. Akár egy véletlenül nyitva felejtett ajtó miatt beállt kavarodás, a járatkésések is hatalmas kárt jelentenek.
A helyzet tehát nem rózsás, de érdemes megvizsgálni, mit tehetünk. Az első és legfontosabb, hogy bármilyen hibát, rendellenességet vagy szabálytalanságot jelezzünk közvetlen főnökünknek. A legjobb ezt írásban megtenni, ha ez nem lehetséges, akkor pedig úgy szólni, hogy munkatársaink is hallják, lehetőleg minél többen. Így legalább a rossz körülményekből eredő eseményekért nem kell ártatlanul viselni a felelősséget. Az írott emlékeztetőből készítsünk két példányt, és vetessük is át, megtartva egy példányt a főnök dátumozott aláírásával.
Ugyanilyen fontos, hogy ha bármilyen esemény történik, ne hagyjuk, hogy az orrunk alá tolt jegyzőkönyvet aláírassák velünk. Egy baleset még akkor is okozhat sokkhatást, pillanatnyi „elgyengülést”, ha nincs személyi sérülés. A hirtelen jött izgalom mindenkit könnyebben befolyásolhatóvá tesz. Ezért a legjobb, ha alapelvként „kőtáblába vési” mindenki: jegyzőkönyvet csak a munkavédelmi vagy szakszervezeti képviselő jelenlétében szabad aláírni. Ezért az első, hogy telefonos segítséget kell kérni a LESZ képviselőitől. Óriási bajokat lehet így megelőzni. Egy kapkodva felvett, átgondolatlanul aláírt jegyzőkönyv után szinte már lehetetlen felvenni a harcot a cég jogászaival.
További örömhír lehet – bár még nem szeretnénk elkiabálni – hogy dolgozunk egy felelősségbiztosításhoz hasonló megoldáson, ami a LESZ tagjait megvédheti az effajta problémáktól. Amint konkrét hírünk lesz, természetesen beszámolunk róla. Addig viszont csak a fokozott óvatosságot tudjuk javasolni. Figyeljünk egymásra is!
Munkavédelmi S.O.S. csapatunk tagjait bármikor hívhatod!
Molnár Zoltán: 0620 448 0110
Csepeli Ferenc: 0620 327 0386
Csorba Attila: 0620 973 6290
Lukács Edina: 0620 583 8620