Akkor tudunk segíteni, ha a kollégák mögénk állnak

Interjú Lukács Edinával és Csorba Attilával

Az elmúlt hónapok nagy változásainak egyike, hogy öt hónapja új igazgató vezeti a Malév GH földi kiszolgáló céget. Megígérte, hogy komolyan veszi az évek óta gyülemlő panaszokat. Hol tartunk most, és mik a LESZ céljai? Miről szól az ÜT-választás? Ezekről faggattuk Lukács Edinát, a cégnél működő Munkavédelmi Bizottság elnökét és Csorba Attila szakszervezeti elnököt.

Elég nagy változásokat élünk a repülőtéren és a Malév GH-nál is. Ha a nagy képet nézzük, hol tartunk most?

Cs.A.: Valóban, elég nagy a sürgölődés. Új kanadai tulajdonoshoz került a repülőtér, ennek hatásai lassan érezhetők lesznek, valószínűleg új magyar légitársaság indul hamarosan. Ráadásul a kormány is bejelentette, hogy tervei vannak Feriheggyel. Ezek óvatos optimizmusra adnak alapot, az elmúlt két év túlélésért folytatott küzdelmei után.

L.E.: Van honnan visszaküzdenünk magunkat. A Malév GH-nál is nagy elbocsátások voltak, jelentősen csökkentették a fizetéseket. Ráadásul, az új munka törvénykönyve gyakorlatilag robotokként kezeli az embereket. Olyan munkarendek, munkaidők vannak érvényben egyes területeken, amelyekhez az emberi szervezet egyszerűen biológiailag sem tud alkalmazkodni. Nem beszélve a családi és magánélet tönkretételéről.

Merre tud most elindulni a szakszervezet a Malév GH-nál?

Cs.A.: A Malév GH-nál Erdődi Zoltán személyében új igazgatót kaptunk, akivel eddigi tapasztalataink alapján könnyebb szót érteni. Úgy tűnik, látja, hogy nagy adósságai vannak a cégnek az emberek felé, de azért az első találkozásunk óta - lassan öt hónapja –minden alkalommal megemlítem neki: el kell kezdeni visszapótolni az emberek jövedelmét, lehetőleg minél előbb.

Az a célunk, hogy új kollektív szerződést köthessünk, ami újra kiszámíthatóságot és nyugalmat teremt. A korábbi kollektív szerződések a Malév GH létrejötte után hét éven át keresztül biztosították a juttatásokat, munkaidőt, egyéb lehetőségeket minden alkalmazottnak. Meggyőződésem, hogy a vállalatnak is ez a fajta nyugalom, kiszámíthatóság az érdeke, erre tehát mindenképp szükség van.

L.E.: Épp azért fordultunk a kollégákhoz, mert végre látunk mozgásteret. Két nagyon fontos anyagot tettünk le az igazgató úr asztalára. Mindkettő a tagjaink, és a kollégák megkérdezésével készült. Az egyik a munkakörülmények és a munkahelyi biztonság problémáit összegző anyag. A másik a bérek és juttatások terén látható feladatokat összegzi. Éveken át elvárták, hogy többet és többet adjanak a munkatársak, egyre kevesebbért. Ideje jobban megbecsülni azokat, akik naponta az értéket teremtik ennél a cégnél a munkájukkal.

Milyen volt a két lista fogadtatása? Sokkolta Erdődi Zoltánt, az új vezérigazgatót a váratlan probléma-halom?

Cs.A.: Nem látszott rajta ilyesmi, de nem is hinném, hogy sokkolta. ahogy hallottam nem ez az első cég amit vezet. Aki elvállalja a megmaradt Malév-cégek vezetését, az valószínűleg tisztában van vele, hogy van bőven megoldandó feladat. Talán a középvezetők számára volt néhány kellemetlen pont a két listában, amit olvasva eszükbe juthatott a saját felelősségük is. Szeretnénk ezeken a kapcsolatokon is javítani a jövőben: nagyon szeretném, ha a középvezetőkkel – a csoportvezetőktől az osztályvezetőkig – is megtalálnánk a közös hangot. bár egy ilyen kapcsolat legalább két félen múlik. Saját magam is megtapasztaltam, hogy az érzéseinket néha érdemes felül vizsgálni.

L.E.: Én abból tudok kiindulni, amit látunk, amit érzünk. Pár apróságot már orvosoltak is – például a munkaruha, formaruha-kérdésekben történt elmozdulás bár még nem minden munkakörben. A többi feladat állítólag a középvezetők asztalán van. Hetek óta a ezzel foglalkoznak. Remélem, hamarosan a megoldásokról beszélgethetünk.

Honnan lehet pénze a cégnek visszaadni, amit az elmúlt években elvettek?

L.E.: A régi Malév GH-s munkavállalók nagy része évek óta  tartó leépítések és megszorítások között igyekszik boldogulni a cégnél, különösen a Malév leállása óta. Azóta azonban új ügyfelek, új piaci helyzet van. A verseny kemény, de a Malév GH túljutott a válságon. Viszont emberi és minőségi válság fenyeget, ha a munkaidő változatlan marad az utasforgalomban, ha a bérek és juttatások nem emelkednek gyorsan. Ráadásul, a felvetett munkavédelmi ügyekben egyszerűen a törvényes előírásokat kérjük számon. Ez nem választás vagy mérlegelés kérdése.

Határozott véleményem, hogy nincs egyensúly a munkavállalók által naponta meghozott áldozat és a hazavitt kereset között. Mindenki teszi a dolgát, végzi a tőle elvárt minőségben a munkáját, de évek óta csak megszorításokat tapasztal. Eljött az ideje, hogy a lehetőségekhez mérten visszakapjanak valamit. Voltaképp ezen múlik minden. Megértjük, hogy a cégnek kemény versenyben kell helyt állnia. De a kollégáknak még keményebb versenyfutást jelent minden egyes hó vége. Ezért egyértelmű válaszokat, érezhető előrelépést akarunk.

Cs.A.: Javulnak a forgalmi adatok, és az euró-forint árfolyam is a kiszolgálócégeknek kedvez az idén. A tél is hosszú volt, a „jeges srácok” keményen termelték a bevételt a mínuszokban. Lehet tehát fedezet. A versenytársakról viszont tudni kell: két olyan külföldi multival versenyez a Malév GH, amelyik nem mindig játszik tisztességesen. A Celebinél képviselőket is kirúgtak, a megmaradt tagokat megfélemlítették, nem törődve a sokmilliós kártérítésekkel sem. A Menziesnél pedig minden eszközzel – köztük valószínűleg törvénytelenekkel is – akadályozzák a munkavállalói szerveződést. Ennek ellenére hiszünk a megoldásban és dolgozunk is rajtra.

Hogy jön ez a Malév GH alkalmazottak fizetéséhez?

Cs.A.: Nagyon is összefügg. Ha valahol nincs erős érdekképviselet vagy a cég emberei kerülnek ilyen pozíciókba, akkor szinte bármit megtehetnek az emberekkel. Az egyik cégnél „jutalmazási” rendszert, működtetnek, amiben akkor vonják meg a „jutalmat”, amikor csak akarják. Ha elveszik, és emiatt csökken a jövedelem, akkor többet kell túlórázni, hogy megélhessenek az emberek. Ezt kihasználva nem is tölti fel a törvényes és szükséges létszámot a cég.

Az osztott munkaidő is embertelen gyakorlat a versenytársaknál. Két munka-fázis között órákon át semmit se tud csinálni a repülőtéren, akit ezzel vert meg az élet: hazamenni kevés az idő, viszont fizetni sem fizetnek az így elketyegő órákért. Fél éves munkaidő-keretek vannak, ami önmagában is kiszámíthatatlanná teszi a beosztásokat. De ember legyen a talpán, aki fél év után nekiáll visszaellenőrizni a saját munkaidejét, hogy nem rövidítették-e meg valahol a hónapok alatt. Arról sem vagyunk meggyőződve, hogy legalább a törvényi minimumot mindig betartanák.

Az ilyen és hasonló lépésekkel szorítják le az árakat a piacon. Így a Malév GH is spórolásra kényszerül. Akkor lesz érdemi változás ezen a területen, ha a hatóságoknak újra szabad bejárásuk lesz a repülőtérre, és tarthatnak rajtaütésszerű ellenőrzést. Ezt a Budapest Airport jelenlegi szabályozása nem teszi lehetővé, ami abszurdum!

L.E.: Minden szinten lobbizunk, hogy a munkaügyi és munkavédelmi felügyelők előzetes bejelentés nélkül is be tudjanak jönni a repülőtérre, ez tényleg egy alapkövetelmény lenne. De hamarosan elindulunk a másik irányba is, a belső nyomásgyakorlással. Egyre többen ugyanis az akadályok ellenére is belépnek a LESZ-be a két cégtől.

Cs.A.: Ez egy új fejlemény: az év eleje óta egyre többen keresnek meg régi és új dolgozók a Menziestől és a Celebitől is. Úgy tűnik, egyre többeknek látják szükségét segítségünknek, és a nyomásgyakorlás ellenére is csatlakoznak – persze teljes titokban, a vezetőség tudta nélkül. Igyekszünk a törvényes úton tartani ezt a két multi-céget. Nem lesz egyszerű feladat, de meg kell tennünk, mert ez minden handlingesnek az érdeke, függetlenül, attól, hogy melyik cégnél dolgozik. Lehet versenyezni, hisz ez is a kapitalizmushoz tartozik– de ne a dolgozók kifacsarása és félredobása árán.

Az is fontos, hogy az alapszabályok megegyezzenek a cégek és alvállalkozóik között. Különben a legproblémásabb feladatokat könnyedén lepasszolják a vállalatok a beszállítóknak, majd pedig felteszik a kezüket ártatlan szemekkel.

Végül, de nem utolsósorban: a napokban üzemi tanácsot választunk a Malév GH-nál. Mi a voksolás tétje?

L.E.: Amikor átadunk egy listát a kéréseinkről az igazgatónak, akkor amögött kimondatlanul is ott van mindenki, aki most a LESZ-re szavaz. Ha a munka törvénykönyvének megváltoztatásáért, vagy a jobb munkaügyi ellenőrzésekért emeljük fel a szavunk, akkor is azonnal megnézik: hányan támogatják aktívan ezt a szakszervezetet? Ezért is kérek mindenkit, hogy az ismerős jelöltek mellett a többi LESZ-es képviselőtársam is támogassák. Az a kollégájuk ugyanis, akit személyesen ismernek, csak akkor tud jó munkát végezni az ÜT-ben, ha erős hátterű, kikezdhetetlen csapatban dolgozhat.

Cs.A.: Röviden és tömören: mi akkor tudunk segíteni, ha a kollégáink mögénk állnak. A szakszervezet mindig is a tagjaiból meríti az erejét, ők adnak nyomatékot a szavainknak. Korábban elképzelhetetlen változásokat láttunk, és újabbak várhatók. Szeretném azt hinni, hogy ha esik, ha fúj, a LESZ a biztos pont, akire mindig támaszkodhatnak a kollégák, akár egy tulajdonosváltás esetén is.