Alapszabály, felhasználói elvek, jognyilatkozat, GYIK

Jogi és felhasználási alapelvek

 

Az LESZ Szakszervezet a Blog szerkesztésén túl a szerzők tevékenységét nem korlátozza és nem irányítja, ameddig az a törvényesség keretein belül van. A blog mint műfaj kifejezetten a vélemények szabadságáról szól. A LESZBLOG lap ingyenes, az üzemeltető számára gazdasági bevételszerzés az oldal felületein nem lehetséges. Ennek megfelelően jelezzük, hogy a blog nem tartozik a magyar sajtótörvény hatálya alá, amely szerint csak az alábbi kiadványokat kell sajtótermékként regisztrálni:

"Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás."

 

Jó tudni: GYIK - gyakran ismételt kérdések

 

Ki olvashatja a Blogot?

A blog minden tartalmi része nyílt, azt bárki olvashatja.

Ki írhat a blogra hogyan küldhetek anyagot?

A blogot a blog adminisztrátorai szerkesztik, nagyrészt ők is írják, de természetesen bármilyen írást szívesen leközlünk, amennyiben az a LESZ és/vagy az általános érdekvédelem céljaival egybeesik, illetve segíti a LESZBLOG.COM színvonalas működését is. Anyagot a lesz@lesz.org címre emailben lehet küldeni. A szerző döntése alapján névvel vagy név nélkül történő leközlésre is van mód.
A blogba be nem szerkesztett anyagokat, képeket, írásokat, videókat harmadik félnek nem adjuk át, de nem is őrizzük meg.

Tudok-e bárki által olvasható kommentet írni a cikkekhez?

Igen, ennek feltétele egy meglévő Facebook azonosító. Kommentelés a cikkek ablakában a https://www.facebook.com/leszblog link alatt lehet.


Mire jó az Üzenet menüpont a kapcsolati oldalon?

Az üzenet ablakba beírt szöveget kizárólag a blog adminisztrátorai látják, ide tehát bármilyen, akár érzékenyebb természetű problémáról, jelenségről is írhattok. Az üzeneteket az oldal nem tárolja, hanem egy emailcímre továbbítja. Választ az üzenet elküldése előtt megadott tetszőleges emailcímre kaphattok.

Átadhatók illetve átvehetők-e a blog cikkei, képei?

Sajtóban vagy blogon történő másodközlésre a szerzőkkel, szerkesztőkkel való előzetes egyeztetés után - és csakis azután - bármilyen a nyílt blogterületről származó anyag átvehető - átadható. Forrásmegjelöléssel megoszthatók az anyagok más fórumokon, közösségi oldalakon is. Egyébként a blogon megjelent írásokra és képi tartalmakra a szellemi termékek védelméről szóló általános szabályok érvényesek.
 

 

A LESZ ALAPSZABÁLYA

 

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet Alapszabálya

 

Székhely: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1185

Levelezési cím: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Postafiók 8.

1675

 

A Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének Választmánya az 1999. május 14-én megtartott ülésén az alábbi módosított Alapszabályt fogadta el:

 

I.

A szervezet adatai és képviselete

 

  1. A szakszervezet neve: Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet.

A szakszervezet rövidített neve: LESZ

  1. A szakszervezet székhelye: 1185 Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
  2. A szakszervezet levelezési címe: Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér  Pf. 8. 1675
  3. A LESZ  független jogi személy, a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének, a Repülőtéri Földikiszolgálók Független Szakszervezetének a Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezetének (RFDFSZ) mindenben általános jogutódja.
  4. A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezetet az elnök képviseli.

A LESZ elnöke: Csorba Attila

 

 

II.

A szakszervezet célja és működési elvei

 

  1. A LESZ elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő érdekeinek előmozdítása és megvédése, ennek keretében a jogszabályokban és az érintett területeken hatályos kollektív szerződésekben biztosított szakszervezeti, érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítési jogok gyakorlása a munkavállalók érdekében és nevében.

 

  1. A szakszervezet demokratikus: a demokratikus elvek szerint alakítja ki választási és működési rendszerét. Működésében érvényesíti a szolidaritás és a nyilvánosság elvét, az egyenjogúság és a konszenzusra törekvés jegyében. A szakszervezet a többségi akarat érvényesülésének biztosítása mellett a szabad vélemény-nyilvánítás elvére építve, a tagság kezdeményezési lehetőségét előmozdítva biztosítja a kisebbségben maradók érdekeinek kifejezését és képviseletét az alapszabályban foglaltaknak megfelelően.

 

  1. A szakszervezet feladatának tekinti az önerős segélyezés megvalósulását, a szociális ellátottság szintentartását, illetőleg a lehetőségek szerinti fejlesztését.

 

  1. A LESZ alulról építkező, önálló képviseleti csoportokból és alapszervekből álló, pártoktól, egyéb szervektől és a munkáltatótól független szakszervezet, amely a tevékenységét elsősorban a légiközlekedéssel, légiszállítással és egyéb ágazatokkal összefüggő feladatot ellátó munkáltatókkal munkaviszonyban álló tagjai, illetve a munkavállalók és családtagjaik, valamint a nyugdíjasok érdekében fejti ki, továbbá azokban a gazdasági társaságokban is, amelyeknek működési tevékenysége az említett ágazatokhoz kapcsolódik.

 

  1. A LESZ a szolidaritás elve alapján, az önállóságának és függetlenségének megőrzése mellett, a közös célok elérése érdekében, a közös érdekek érvényesítése végett működik  a légiközlekedésben, légiszállításban és bármely ágazatban működő más szakszervezetekkel és üzemi tanácsokkal, továbbá más szakszervezeti szervekkel és szövetségekkel. Céljai elérése érdekében kapcsolatokat épít ki más külföldi és nemzetközi szakszervezeti szervekkel.

 

  1. A LESZ feladatának tekinti, hogy folyamatosan tájékoztassa tagjait és a munkavállalókat jogaikról és kötelezettségükről, továbbá a munkáltató tervezett intézkedéseiről és meghozott döntéseiről, valamint a szakszervezet tevékenységéről és elért eredményeiről.

 

III.

A szakszervezet általános feladatai

 

 

  1. A LESZ általános feladata a szervezettség erejével támogatni és elősegíteni munkavállalói érdektörekvéseket, azok kifejezését és érvényesítését.

 

  1. A szakszervezet feladata ellátni a tagjainak általános képviseletét, az állami szervek és munkáltató vezetőszervei előtt, továbbá a tagok felkérésére – meghatalmazás alapján –  ellátja képviseletüket élet- és munkakörülményeiket érintő kérdésekben  bíróságok, hatóságok, egyéb szervek és a munkáltató vezetése előtt.

 

  1. A szakszervezeti vezetés feladata a tagok és a munkavállalók érdekeinek megismerése, ezek kifejezése és a szükséges érdekérvényesítési eljárások megindítása, valamint lefolytatása.

 

  1. A szakszervezet feladata a tagok érdekeinek védelme, a választott szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének biztosítása.

 

  1. A kollektív szerződés megkötésében való részvétel és az érdekegyeztetések során a szakszervezet köteles az általa képviselt valamennyi rétegérdeknek hangot adni.

 

  1. A szakszervezet a tagjainak kezdeményezésére abban az esetben nyúl a munkaharc eszközéhez, ha az érdekérvényesítési eljárásai nem vezetnek sikerre, vagy a késlekedés a tagjainak érdeksérelmét idézné elő.

 

  1. A szakszervezet feladata a szakszervezeti közös vagyon kezelése és abból szolgáltatások nyújtása a tagság számára.

 

IV.

A tagsági jogviszony, a tagok jogai és kötelezettségei

 

  1. A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezetének tagja lehet:

- elsősorban a légiközlekedési és légiszállítási feladatot ellátó munkáltatók és egyéb ágazatok bármely munkavállalója, családtagja és nyugdíjasa,

- bármely munkáltatóval kapcsolatban álló gazdasági társaság munkavállalója, ha a társaság működése a légiközlekedési és légiszállítási tevékenységhez kapcsolódik, továbbá e társaságok azon nyugdíjasa, aki ezekből a cégekből  kiszervezésre került a társasághoz, feltéve, hogy a belépési nyilatkozatot aláírják, és abban magukra nézve kötelezően elismerik a LESZ Alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, valamint a tagdíjfizetés mértékét, módját és rendjét.

 

  1. A szakszervezeti tagság önkéntes, a tagok jogai egyenlőek.

 

  1. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásával, a tagdíj befizetésével és a nyilvántartásba vétellel kezdődik.

 

  1. Nem lehet a szakszervezet tagja az, akivel szemben törvényben rögzített kizáró ok áll fenn. A belépési nyilatkozatban erről is nyilatkozni kell.

 

  1. A tagsági viszony megszűnik az alábbi okok bármelyike miatt:

- a tag kilépésével, amit írásban kell közölni a bizalmival;

- a tag halálával;

- a tagságát kizáró ok (21. pont) felmerülése esetében;

- a munkavállaló munkaviszonyának a szakszervezet működési területén történő megszűnésével, a nyugdíjba vonulást ide nem értve. Nyugállományba vonuláskor a tagot a tagságának fenntartásáról nyilatkozni kell;

- ha a tagdíjfizetés a tag hibájából fél éve elmaradt.

 

  1. A választmány a képviseleti csoport javaslatára kizárhatja azt a tagot, akinek a tevékenysége vagy magatartása az alapszabállyal, illetve a szervezeti és működési szabályzattal ellentétes.

 

  1. A szakszervezeti tag a szakszervezet tartozásáért csak a tagdíja mértékéig felel.

 

  1. A szakszervezet minden tagja választójoggal rendelkezik, és bármely tisztségre megválasztható, kivétel ez alól a pártoló tag.

 

  1. A tag jogai a következők:

- a tag jogosult részt venni az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, a szervezet munkájában a végzett munka elszámoltatásában;

- jogosult a szakszervezet rendezvényein, a szerveinek ülésén megjelenni, a véleményét kinyilvánítani a javaslatait, megtenni;

- joga van közreműködni a LESZ szerveinek létrehozásában, a tisztségviselők megválasztásában közvetlenül vagy közvetve részt vehet, a tisztségviselők elszámoltatását kezdeményezheti;

- jogosult igényelni a szakszervezet vezető szerveitől élet- és munkakörülményeire vonatkozó információkat és tájékoztatást a szakszervezet működéséről;

- jogosult igényelni, hogy konkrét ügyekben, érdekei védelmében a szakszervezet szervei fellépjenek, érdekeiket képviseljék;

- jogosult kezdeményezni szakszervezet testületi ülések összehívását, a napirendjükre javaslatot tehet;

- a tisztségviselők jogosultak a munkajogi védelemre az illetékes vezetőszervek részéről, tevékenységükért az őket megválasztó tartoznak felelősséggel;

- a tagok jogosultak igénybe venni a szakszervezet által biztosított szolgáltatásokat.

 

  1. A tag kötelezettségei:

- a tag köteles betartani a szakszervezet Alapszabályát, továbbá a szervezeti és működési szabályzatát;

- köteles részt venni a szervezet tevékenységében,a tisztségviselők pedig a szervezeti munkában;

- köteles a szakszervezet tisztségviselőinek tudomására hozni a szakszervezet tevékenységét negatívan befolyásoló tényeket vagy azok gyanúját.

 

  1.         A pártoló tag jogai:

A pártoló tag jogosult a szakszervezet által nyújtott kedvezmények igénybevételére, részt vehet a LESZ által szervezett rendezvényeken.

Tanácsért és támogatásért fordulhat a szakszervezet testületeihez.

 

         A pártoló tag kötelezettségei:

A pártoló tag nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a LESZ alapszabályával, szabályzataival és az általa szervezett programok szellemiségével ellentétes.

A pártoló tag köteles határidőre befizetni az alapszabályban vagy határozatban meghatározott pártoló-tagdíjat.

 

V.

A szakszervezeti tagdíj mértéke és annak megfizetése

 

  1. A tagdíj mértéke:

- a havi bruttó jövedelem 0,8%-a, maximum 1650 forint, A tagdíj maximuma minden év december elsejétől 200 forinttal emelkedik;

- családtagok, nyugdíjasok, tanulók, jogi állományban lévők tagdíja 100- forint/hó, azaz 1200 forint/év;

- a pártoló tag tagdíja 1500 forint/hó.

 

  1. A tagdíj megfizetése a munkavállalók, nyugdíjasok, tanulók és jogi állományban lévők esetében havonta utólag, legkésőbb a hónap 10. napjáig történik. A tagdíj mértékének és fizetési módjának megváltoztatása a választmány hatáskörébe tartozik.

 

VI.

A szakszervezet szervezeti felépítése és döntési rendszere

 

 

  1. A LESZ szervei:

- a képviseleti csoport,

- az alapszervezet,

- az elnökség,

- a választmányi gyűlés,

- Küldöttgyűlés.

 

  1. A LESZ szerveződésének legkisebb egysége a képviseleti csoport, amely a munkaszervezet osztályszintű egysége alatti, munkavégzési egységet képező csoportjaiban, részlegeiben jön létre. A csoport létszáma legkevesebb 3 fő lehet.

A csoport kialakításának rendező elve a munkaszervezeti felépítéshez igazodó, a munka irányításával megbízott közvetlen vezetőkkel kialakítandó munkakapcsolat. A képviseleti csoport neve a csoportgyűlés.

 

  1. A csoport vezetője a bizalmi, akit a tagok közvetlenül, titkos vagy nyílt szavazással választanak meg, illetve hívhatnak vissza. A bizalmi megbízatása határozatlan időre szól.

A bizalmi közvetlen kapcsolatot tart a tagsággal, szervezi a csoport működését, figyelemmel kíséri az érdekvédelmi szempontból jelentős körülmények alakulását, gyűjti és közvetíti a szakszervezeti vezető szervek felé a tagsági észrevételeket, igényeket, valamint a csoport állásfoglalásait.

A bizalmi együttműködő vezető szintjén ellátja mindazokat az érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatokat, amelyek nem tartoznak felsőbb szakszervezeti szerv hatáskörébe.

 

  1. A 10 főt meghaladó csoportok bizalmi helyettest is választhatnak.

 

  1. A bizalmi (helyettes) tevékenységéért a tagságnak tartozik felelősséggel.
  2. A bizalmi tagja az alapszervezet vezetőszervének.

 

  1. Az alapszervezet az osztály, vagy ennél magasabb szintű, önálló részlegekben vagy társaságokban hozható létre. Az alapszervezet szerve a taggyűlés, amelyet félévente össze kell hívni.

 

  1. Az alapszervezet vezetőségének tagjai a bizalmik, akik maguk közül ügyvivőt választanak, nyílt vagy titkos szavazással. Az ügyvivő irányítja és szervezi az alapszervezet munkáját és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak felsőbb szakszervezeti szerv hatáskörébe.

 

  1. Az ügyvivő tagja a szakszervezet választmányának.

 

  1. A LESZ legfelsőbb szintű döntést hozó szerve –a küldöttgyűlések közötti időszakban – a választmány, amely tevékenységéről köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek.

 

  1. A választmány tagjai az elnökség tagjai, ügyvivők és bizottsági elnökök, a számvizsgáló bizottság elnöke kivételével, aki a választmányi üléseken szavazatjog nélkül részt vehet. A választmány üléseit félévente, illetve szükség szerint tartja. A választmányt bármely ügyvivő kérésére össze kell hívni, az ülést megelőző legalább 3 napos előzetes értesítéssel. A választmány üléseit az elnök készíti elő és vezeti le, az elnökség által meghatározott módon és elvek szerint.

 

  1. A választmány a küldöttgyűlés által meghatározott elvek szerint végzi tevékenységét. A választmány hatáskörébe és feladatkörébe tartozik:

- a küldöttgyűlések között a LESZ irányítása;

- feladata a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása;

- döntési jogkörébe tartozik az alapszabály V. fejezetében megállapított tagdíj mértékének és megfizetési módjának megváltoztatása;

- feladata a LESZ vagyonának kezelése, továbbá az éves költségvetés és az éves zárszámadás előkészítése és a küldöttgyűlés elé terjesztése;

- a választmány dönt a szakszervezeti szervezésű sztrájk ügyében, a szolidalítási sztrájk kérdésében, továbbá demonstrációk szervezéséről, illetve más szervek által szervezett demonstrációkon való szervezett LESZ részvételről;

- a választmány hagyja jóvá az elnökség és a munkabizottságok ügyrendjét és fogadja el a LESZ szervezeti és működési szabályzatát;

- a választmány választja meg a bizottságok elnökeit;

- a választmány beszámoltatja az elnökség tagjait a végzett munkájukról és szabja meg tevékenységük és az elnökség működésének fő irányait;

  • meghallgatja a számvizsgáló bizottság évközi beszámolóit.

 

  1. A választmány ülései nyilvánosak. Zárt ülés indokolt esetben, a személyi döntések előkészítése és a személyi döntések esetében rendelhető el. Zárt ülést kell elrendelni, ha az ülés tárgya üzleti vagy személyi titoktartást érintő kérdés.

 

  1. A választmány üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyben sorszámmal fel kell tüntetni a testületi döntéseket.

 

  1. Az elnökség tagjai:

- a szakszervezet elnöke;

- a három alelnök;

- a titkár;

- a bizottsági elnökök;

  • választott elnökségi tagok (az ügyvivők közül).

 

  1. Az elnökség üléseit havonta, illetőleg szükség szerint tartja. Az elnökség ülését – legalább három napos előzetes értesítéssel –  össze kell hívni, ha ezt bármelyik elnökségi tag vagy a számvizsgáló bizottság elnöke kéri.

 

  1. Az elnökség munkáját és feladatait a küldöttgyűlés és a választmány által jóváhagyott ügyrendje alapján látja el, illetve teljesíti.

 

  1. Az elnökség szervezi a LESZ folyamatos tevékenységét, az információk gyűjtését és a szakszervezeti tagok, valamint a munkavállalók tájékoztatását.

 

  1. Az elnökség tagjai az ügyvivő felkérésére jogosultak részt venni az alapszervezeti szinten folyó tárgyalásokban.

 

  1. Az elnökség feladatkörébe, illetve kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a kollektív szerződés megkötéséről folyó, illetőleg a módosítását célzó tárgyalásokon való részvétel megszervezése, a szakszervezeti követelések és igények meghatározása e tárgyalások során, valamint a szakértői részvétel biztosítása;

- az elnökség dönt a szakszervezeti kifogás előterjesztéséről;

- feladata a küldöttgyűlés és a választmány határozatainak folyamatos végrehajtása;

- az elnökség készíti el az éves költségvetés és a zárszámadás tervezetét,

- rendszeres kapcsolatot tart a működési területén tevékenykedő szakszervezetekkel, üzemi tanácsokkal és munkáltatók vezetőivel;

- kezdeményezni jogosult a LESZ tiltakozó és szolidalítási akcióit a választmány felé;

- jogosult dönteni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a választmány, illetve a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

- az elnökség dönt –bizottsági előkészítés alapján- a szociális támogatások odaítéléséről.

 

  1. Az elnökség munkáját az elnök, távollétében az (elnök által kijelölt)alelnök  és a gazdasági elnökhelyettes irányítja, a titkár közreműködésével.

Az elnök feladatkörébe és hatáskörébe tartozik:

- a szakszervezeti szervek mindennapos munkájának irányítása és koordinálása;

- az elnökségi és választmányi ülések megszervezése, ezek keretében a napirendek kialakítása, továbbá e testületi ülések összehívása és levezetése;

- az elnök köteles intézkedni az elnökség vagy választmány összehívásáról, ha munkahelyi konfliktus alakul ki, továbbá a határidők elmulasztásából eredő hátrányok megelőzése érdekében köteles halaszthatatlan intézkedéseket megtenni, illetőleg a halasztást nem tűrő eljárásokat megindítani, az elnökségnek történő beszámolási kötelezettség mellett;

- az elnök kezdeményezhet kollektív érdekvitát a munkáltatóval szemben, a munkaszervezet felső vezetése szintjén;

- az elnök az elnökség tevékenységével összefüggő feladatait az elnökség ügyrendje szerint teljesíti;

- a LESZ-t külső szervek felé az elnök képviseli;

- az elnök írányitja a munkabizottságokat;

- az elnök jogosult felkérni szakértőket és megbízni jogi képviselőket jogvitás ügyek vitelére,

- az elnök és valamelyik alelnök utalványozza a LESZ kifizetéseit,

- az elnök  – az elnökségnek, illetve választmánynak történő utólagos beszámolási kötelezettsége mellett –  jogosult minden olyan döntést meghozni, amely nem tartozik az elnökség, a választmány vagy küldöttgyűlés hatáskörébe.

 

  1. Az elnököt  – távollétében –  a kijelölt alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

 

  1. A titkár feladatait az elnökség ügyrendje, az elnökségi és a választmányi döntések, valamint az elnök határozzák meg. A titkár az elnök felkérésére jogosult a munka szervezeteken belüli egyeztetéseken részt venni, a LESZ tárgyalódelegációját vezetni.

 

  1. A küldöttgyűlés a LESZ legfelsőbb döntéshozó és irányítószerve. A küldöttgyűlés a tisztújító üléseit négy évente, a zárszámadás és az éves terv elfogadását célzó üléseit évente tartja. A küldöttgyűlést a fenti időpontokon túlmenően is össze kell hívni, ha a választmány így dönt, illetőleg a számvizsgáló bizottság ezt bűncselekmény gyanúja miatt indítványozza. Rendkívüli küldött gyűlést kell összehívni, ha az alapszervezetek 1/3-a ezt írásban kéri.

 

  1. A küldöttgyűlés időpontjáról a küldötteket legalább két héttel korábban értesíteni kell, a napirenden lévő anyagok egyidejű megküldésével.

 

  1. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az alapszabály elfogadása és módosítása;

- az elnök, az alelnökök, a titkár, és az elnökségi tagok megválasztása, visszahívása, továbbá a számvizsgáló-bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;

- a küldöttgyűlés dönt a szakszervezet stratégiai céljainak meghatározásáról;

- dönt a szakszervezeti vagyon felhasználásának elveiről, az éves költségvetésről, a zárszámadás elfogadásáról és a számvizsgáló-bizottság beszámolóinak elfogadásáról, és az ezzel összefüggő további teendőkról;

- a küldöttgyűlés dönt más szervezetekkel való egyesülésről, illetve kiválásról, szövetséghez történő csatlakozásról, illetve kilépésről, valamint a szakszervezet feloszlatásáról;

- dönt a választmány és a számvizsgáló bizottság előterjesztéseiről.

 

  1. A küldöttgyűlésen részt vevő küldötteket az alapszervek delegálják, létszámarányosan azzal, hogy minden alapszervezet jogosult legalább egy küldöttet küldeni. A küldöttgyűlés résztvevői az ügyvivők, az elnökség tagjai és a bizottságok tagjai.

 

  1. A küldöttgyűlés fogadja el az ülés napirendjét. A napirendre bármely a választmány által javasolt napirendi pontokon felül, bármely küldött jogosult javaslatot tenni, ha a javasolt ügy megtárgyalása vagy eldöntése nem igényel előkészítő munkát.

 

  1. A küldöttgyűlés a küldöttek sorából három tagú számvizsgáló bizottságot választ. A számvizsgáló bizottság tagjai maguk közül megválasztják az elnököt és az első ülésükön elfogadják a bizottság ügyrendjét.

 

  1. A számvizsgáló bizottság jogosult ellenőrizni a szakszervezet pénzügyi gazdálkodását és az éves költségvetés végrehajtását. A bizottság köteles véleményezni az éves költségvetést és a zárszámadást. A bizottság munkáját minden szakszervezeti szerv és tisztségviselő köteles elősegíteni, részükre a szükséges iratokat, adatokat, felvilágosításokat megadni.

 

  1. A számvizsgáló bizottság elnöke távollétében a bizottság kijelölt tagja jogosult a szakszervezeti szervek ülésein részt venni. A bizottság elnöke a gazdálkodási szabálytalanság, vagy annak gyanúja estén köteles erről az elnökséget értesíteni és a jogellenes helyzet megszüntetésére eljárást, vagy a felsőbb szerv összehívását kezdeményezni.

 

  1. A szakszervezeti szervek döntéseire vonatkozó közös szabályok:

- a szakszervezet bármely szervének ülése akkor határozatképes, ha azon a szerv tagjainak legalább fele részt vesz;

- a szakszervezeti szervek a döntéseiket általában a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

- A jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges:

  • az alapszabály elfogadásához és módosításához; más szakszervezettel való egyesüléshez, kiváláshoz;
  • az elnökség és a számvizsgáló bizottság tagjainak visszahívásához.

 

- A tisztségviselők megválasztására irányuló titkos vagy nyílt szavazáson alapuló döntésnél megválasztottnak a legtöbb szavazatot kapott tagot kell tekinteni. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

 

VII.

A szakszervezet gazdálkodása

 

 

  1. A pénzügyi gazdálkodás alapja a tagok által befizetett tagdíj és a jogszabályok által lehetővé tett támogatásából, a saját vagyon működtetéséből befektetéséből származó bevétel. A szakszervezet tartozásáért vagyonával felel. Az éves költségvetést a választmány hagyja jóvá, a felhasználást a számvizsgáló bizottság felügyeli. A segélyezési bizottság készíti elő a döntést a beérkezett kérelmek odaítéléséről a segélyezési szabályzat alapján.

 

VIII.

Záró rendelkezések

 

 

  1. A szakszervezeti szervek és a tisztségviselők részletes feladatait és a döntések rendjét jelen Alapszabály betartásával szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezik a testületi szervek ügyrendjei. Ugyancsak a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg a szakszervezeti tisztségviselők jelölésének és megválasztásának részletes szabályait.

 

……………………….                              …………………………..

Molnár Zoltán jkv. vezető             Lukács Edina jkv. hitelesítő

 

Utolsó módosítás: 2012.06.19-20.

Tételek: 1 - 3 ból 3